Vannak ügyfeleink, akik áldozatul estek online csalásnak, csalásoknak. Gondoltuk hasznos segítség lenne pár sor, hogy Ön ne legyen áldozat.
A hívószám spoofing, azaz hívószám-hamisítás a vishing (hamis banki hívások) adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikája. Lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, ami a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, ami ismerős: például egy banké, ezáltal még inkább hitelesnek beállítva a hívást. Az ilyen hívások célja elsősorban a bizalom kiépítése, illetve az adathalász támadások elsőszámú védvonalának, az óvatosságnak a kiiktatása: ha az áldozat ismerős telefonszámot lát, amikor hívják, kevésbé lesz gyanakvó, és megnő az esélye annak, hogy teljesíti, amit a hívó fél kér tőle. Akár a személyes, bankszámla- vagy bankkártya-hitelesítő adatait is megadja, a csalóknak számára távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepít, esetleg ráveszik arra, hogy utalja el a pénzét egy „védett” számlára (valójában a csalóknak) vagy hagyja jóvá az általuk megadott.
Mit tegyen?
- Kezelje óvatosan, fenntartással a kéretlen telefonhívásokat!
- Minél sürgetőbb a hívás és az üzenet, annál gyanúsabb! Lassítson és gondolja át alaposan, hogy mit is kérnek valójában!
- Gyanús telefonhívás esetén ne adjon meg személyes adatokat és szakítsa meg a beszélgetést!
- Ha a kijelzett telefonszám valóban a bank ügyfélszolgálati telefonszáma, az sem garancia arra, hogy tényleg onnan keresik. Annak az ellenőrzésére, hogy az illető valóban az, akinek mondja magát, keresse meg a szervezet telefonszámát (például a böngésző könyvjelzőjébe lementett banki weboldalán), és lépjen vele kapcsolatba közvetlenül! Fontos, hogy az ügyfélszolgálat felé a kapcsolatfelvételt, hívást Ön kezdeményezze az ismert telefonszámon, ne hagyatkozzon visszahívásra vagy átkapcsolásra, amit a csalók felajánlanak.
- Az ellenőrzéshez ne használja a hívó által megadott telefonszámot! A szám hamis lehet, vagy létrehozhatták kifejezetten a csaláshoz.
- A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat Önről vagy a vállalatról, amelynek dolgozik, például a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhat meg a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat.
- Ha hitelesnek gondolja a telefonhívást, akkor is kérjen keresztazonosítást, melynek során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik felét pedig az ügyfél!
- Soha ne adja meg a betéti vagy hitelkártyája PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavát vagy az egyszer használható, második hitelesítési kódot! A bankok, banki ügyintézők sosem kérik el ezeket az információkat!!
- Soha ne telepítsen mások kérésére olyan programot számítógépére vagy telefonjára, amit nem ismer! A csalók sokszor vírusvédelmi megoldásnak vagy szoftverfrissítésnek beállítva, álcázva próbálják rávenni áldozatukat arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsenek.
- Soha ne utaljon pénzt telefonon érkező kérésre! Egy bank sosem kér ilyet.
Hamis banki SMS-ek
A smishing (az angol „SMS” és „phishing”, vagyis SMS és adathalászat szavak kombinációja) olyan csalás, amelynél a támadók SMS segítségével próbálnak megszerezni személyes, pénzügyi vagy biztonsági információkat. Megbízható forrásnak álcázzák magukat, úgy tesznek, mintha egy bank, kártyakibocsátó, futárszolgálat, közműszolgáltató vagy valamilyen egyéb szolgáltató képviseletében jelentkeznének. Az üzenet arra kéri a címzettet – általában sürgető módon –, hogy nyisson meg egy weboldalra vezető hivatkozást, telepítsen egy alkalmazást, vagy hívjon fel egy telefonszámot például a fiókja ellenőrzése, frissítése vagy újraaktiválása érdekében. A hivatkozás hamis weboldalra mutat, a telefonszámon pedig egy csaló jelentkezik, aki az adott cég munkatársának adja ki magát. Célja olyan információk megszerzése, amelyek segítségével aztán ellophatják a pénzét.
Mit tegyen, ha hamis banki SMS-t kapott?
- Ne kattintson kéretlen szöveges üzenetekben érkezett hivatkozásokra, mellékletekre vagy képekre a küldő személyazonosságának ellenőrzése nélkül! Az ellenőrzéshez keressen rá a számra az interneten (ha csalásról van szó, valószínűleg nem Ön lesz az első), vagy hasonlítsa össze a számot az érintett szervezet hivatalos telefonszámával!
- Ne hagyja, hogy siettessék! Végezze el a megfelelő ellenőrzést, bármennyi időbe is kerüljön!
- Ha ismerős számról érkezik az SMS, az sem garancia arra, hogy megbízható. Lehetséges, hogy egy ismerőse már áldozatul esett a csalóknak, így fel tudják használni az ő telefonszámát és adatait.
- Soha ne válaszoljon olyan SMS-re, amely a PIN-kódját, az online banki jelszavát vagy bármilyen más biztonsági azonosító adatát kéri!
Hamis befektetési lehetőségek
A befektetésekkel kapcsolatos legelterjedtebb csalásoknál olyan területeken kínálnak vonzó lehetőségeket, mint például a részvények, a kötvények, a kriptovaluták, a ritka fémek, a tengerentúli ingatlanok vagy az alternatív energia. Ezeket a befektetési lehetőségeket gyakran – a tudtuk és beleegyezésük nélkül – közismert emberek, sportolók, modellek képeivel és ajánlásával hirdetik.
Mit tegyen, ha ilyen ajánlatot kapott?
- Mindig gyanakodjon, ha
- az a megérzése támad, hogy ez „túl szép, hogy igaz legyen”;
- a közösségi médiában újra és újra találkozik ezekkel a hirdetésekkel;
- folyamatosan kapja a kéretlen telefonhívásokat;
- gyors megtérülést ígérnek és biztosítják arról, hogy a befektetés biztonságos;
- az ajánlat csak korlátozott ideig él, kimaradhatsz, lemaradhatsz róla;
- az ajánlat csak Önnek érhető el, és megkérik, hogy senkinek se szóljon róla!
- Utasítsa el a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos kéretlen telefonhívásokat, bármilyen egyszerű és könnyű pénzszerzésről, meggazdagodásról szólnak is!
- Pénz átadása vagy befektetése előtt mindig kérjen pénzügyi tanácsot egy független féltől, szakértőtől!
- Óvakodjon a jövőbeli csalásoktól! Ha egyszer már befektetési csalás áldozatává vált, a csalók valószínűleg újra megkeresik, vagy eladják adatait más bűnözőknek!
Meghamisított banki oldalak
Az adathalász banki e-mailekben (phishing) található hivatkozások gyakran egy meghamisított banki weboldalra vezetnek, ahol a célszemélyt a pénzügyi és személyes adatai megadására kérik. Ezek a webhelyek szinte teljesen ugyanolyanok, mint a mintának használt valódi oldal.
Mit tegyen, ha adathalász banki e-mailt kapott?
- Ne kattintson üzenetekben lévő hivatkozásokra, és ne nyissa meg a mellékleteket! A webes bejelentkezések címeit inkább manuálisan gépelje be, vagy mentse el a böngésző könyvjelzőjébe a hivatalos banki, szolgáltatói oldalt, és csak onnan nyissa meg!
- Használjon olyan böngészőt, amely lehetővé teszi a felugró ablakok blokkolását!
- Előugró ablakok általában bizalmas adatokat kérnek Önről. Ne kattintson rájuk és ne adjon meg személyes adatot az ilyen oldalakon!
- Amennyiben a bank szeretné felhívni a figyelmet valamilyen fontos dologra, a figyelmeztetést az online banki felületen, vagy a banki applikációban jeleníti meg.
- Vizsgálja meg alaposan az e-maileket! Keressen következetlen, értelmetlennek tűnő dolgokat, például: furcsa nyelvezet, helyesírási hibák, sürgető hangnem, nem várt csatolmány, a megjelenített névtől eltérő hivatkozás (amit az egérmutató fölé mozgatásával ellenőrizhetünk). A csalók leggyakrabban valami rendkívüli jutalommal kecsegtetnek, sürgetnek, büntetéssel vagy a szolgáltatásból történő letiltással, kizárással fenyegetnek, illetve a kíváncsiságunkra próbálnak hatni.
- Keressen nehezen észrevehető különbségeket a feladó címében: a nulla például „o” betűnek tűnhet! Vesse össze a küldő e-mail címét a bank, szolgáltató korábbi üzeneteivel!
- Legyen különösen körültekintő a mobileszközök használatakor! Telefonon vagy táblagépen nehezebb lehet észrevenni az adathalász kísérleteket. Nem lehet a gyanús hivatkozások fölé vinni az egérmutatót. Bár ujjal hosszan rábökve a mobiltelefon megmutatja a hivatkozást és rákérdez, hogy mit tegyen vele, mégis a kisebb kijelző miatt a nyilvánvaló hibákat is nehezebb felfedezni.
- A gyanús e-maileket jelentse bankjának, szolgáltatójának: minden vállalat szívesen veszi az ilyen típusú támadásokról szóló információkat. Ha kétségei vannak, hívja fel a bankját, szolgáltatóját!
- Mindig tartsa naprakész állapotban szoftvereit, beleértve a böngészőt, a vírusirtó programokat és az operációs rendszert!
QR-kódos csalás
Még akkor sem tudjuk pontosan, mit tartalmaz egy QR-kód, ha magunk készítjük el, ezért a QR-kód nagyon könnyen használható csalás elkövetésére. Az ilyen eseteknél azt használják ki az elkövetők, hogy az emberek nem tudják előre, mi fog történi, ha beolvasnak egy QR-kódot, ezért kénytelenek megbízni annak készítőjében.
A csalás célja adathalászat: az elkövetők személyes adatokhoz, illetve bankszámla-adatokhoz próbálnak hozzáférni. QR-kódokat helyeznek el hamis weboldalakon vagy matricákon, és különböző trükkökkel arra ösztönzik az embereket, hogy telefonjaikkal beolvassák azokat. A QR-kódok adatokat tartalmaznak, és linkként, hivatkozásként működnek, amelyek „mögött” lehet egy hamis weboldal, amivel adatokat akarnak megszerezni tőlünk, de akár egy káros applikáció is letöltődhet az eszközünkre. Nem ritka, hogy a támadók legitim felek munkájára és hírnevére támaszkodnak, és hivatalos plakátokon, posztereken vagy szórólapokon lévő törvényes QR-kódot a sajátjukra cserélik.
Mit tegyen, hogy ne váljon ilyen csalás áldozatává?
Általánosságban véve, ugyanazok a tanácsok érvényesek a QR-kódos csalásra, mint az többi adathalász csalásra.
- A kétlépcsős azonosítás – vagy ha lehetőség van rá, a biometrikus azonosítás – használata sok csalási formától megóvhat minket!
- Figyeljünk a kód beolvasásakor megjelenő linkekre! Apple eszközön, a kamera alkalmazásnál a jobb oldalon megjelenő ikonra koppintva megtekinthető a link. A Google Lens használata esetén a képernyő közepén jelenik meg a hivatkozás. Az URL biztonságának vizsgálatakor tudnunk kell, hogy mindenképp rendelkeznie kell a „https” protokollal a hivatkozás címének elején, és a domain névnek meg kell egyeznie a QR-kódot hirdető márkával vagy cégnévvel. A webhelynek ugyanolyan tartalommal kell rendelkeznie, mint a plakáton hirdetett tartalmaknak.
- Ha a céloldalon egy bejelentkezési űrlap jelenik meg, amely személyes vagy banki adatainkat, jelszavainkat kéri, semmiképp ne adjuk meg ezeket, az oldalt pedig azonnal zárjuk be!
- Különösen akkor legyünk óvatosak, ha az URL-t lerövidítették, mert a QR-kódok esetében nincs kényszerítő ok arra, hogy bármilyen linket lerövidítsenek. Ehelyett használjon keresőmotort vagy hivatalos weboldalt!
- Használjunk vírusirtó, víruskereső programot! A víruskereső minden alkalommal értesítést küld, ha rosszindulatú QR-kódot olvas be, vagy egy URL-hez fér hozzá. Megkímélhet minket attól, hogy rosszindulatú programok kerüljenek az eszközünkre, különösen, ha véletlenül egy spam hivatkozásra kattintunk.
- Mérjük fel a QR-kód helyét! Hol található a QR-kód: egy jól ismert létesítményben van, vagy az utcán, ahol bárki hozzáférhet? Milyen anyagra nyomtatták?
- A csalók hajlamosak QR-kód matricákat ragasztani egy meglévő QR-kód képhez, hogy becsapják áldozataikat. A nyilvános környezetben lévő QR-kódokat könnyebb manipulálni, ezért mindig legyünk fokozottan óvatosak, mielőtt beolvassuk ezeket! A plakáton vagy táblán lévő QR-kód beolvasása előtt végezzünk gyors fizikai ellenőrzést, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kódot nem ragasztották-e az eredeti képre!
- A QR-kód hitelességének ellenőrzéséhez figyeljük meg az apró részleteket! Például egy számos nyelvtani hibát és elrendezést tartalmazó poszter valószínűleg nem megbízható.
- Ne olvassuk be a gyanúsnak ítélt forrásból származó QR-kódokat!
- A QR-kódok értékes információkat, például e-jegyek számát is tartalmazhatják, ezért soha ne tegyünk közzé QR-kóddal ellátott dokumentumokat a közösségi médiában!
Rosszindulatú kód telepítése a készülékre
A bűnözők pl. vishing (hamis banki hívások), phising (adathalász levél), smishing (adathalász sms) támadások során rosszindulatú kódot telepítenek a felhasználó eszközére, ami ezután figyeli és gyűjti a készüléken elérhető információkat, beleértve a különböző bejelentkezési adatokat és azonosítókat. Mint a legtöbb internetes csalástípus, általában ez a módszer is más kibertámadásokkal együtt „hatékony”, hiszen a legtöbb esetben maga a felhasználó telepíti a programot a telefonjára, számítógépére, ám nem is tud róla: óvatlanul kattint egy linkre, amely egy hivatalosnak tűnő, ám valójában adathalász levélben, üzenetben érkezett, esetleg nem hivatalos alkalmazásboltból telepített egy játékot vagy alkalmazást – ami valójában egy rosszindulatú program.
Ilyen esetekben a felhasználó sokszor nincs is tudatában annak, hogy figyelik: biztonságban érzi magát, így óvatlanul használja készülékét különböző online bejelentkezésekre, internetes vásárlásokra. A rosszindulatú program megjegyzi ezeket az adatokat, amiket aztán a csalók használnak: az e-bankfiók felhasználói adataival például jelentős károkat okozhatnak.
Mit tegyen?
- Ne kattintson üzenetekben lévő hivatkozásokra, és ne nyissa meg a mellékleteket. A webes bejelentkezések címeit inkább manuálisan gépelje be, vagy mentse el a böngésző könyvjelzőjébe a hivatalos banki, szolgáltatói oldalt és csak onnan nyissa meg!
- Ha olyan felugró ablak jelenik meg a képernyőn, amely nem várt nyereményről tájékoztatja Önt, jusson eszébe, hogy ez nagy valószínűséggel egy rosszindulatú tartalom!
- Vizsgálja meg alaposan az e-maileket! Keressen következetlen, értelmetlennek tűnő dolgokat, például: furcsa nyelvezet, helyesírási hibák, sürgető hangnem, nem várt csatolmány, a megjelenített névtől eltérő hivatkozás (amit az egérmutató fölé mozgatásával ellenőrizhetünk). A csalók leggyakrabban valami rendkívüli jutalommal kecsegtetnek, sürgetnek, büntetéssel vagy a szolgáltatásból történő letiltással, kizárással fenyegetnek, illetve a kíváncsiságunkra próbálnak hatni.
- Keressen nehezen észrevehető különbségeket a feladó címében: a nulla például „o” betűnek tűnhet! Vesse össze a küldő e-mail címét a bank, szolgáltató korábbi üzeneteivel!
- Legyen különösen körültekintő a mobileszközök használatakor! Telefonon vagy táblagépen nehezebb lehet észrevenni az adathalász kísérleteket, nem lehet a gyanús hivatkozások fölé vinni az egérmutatót. Bár ujjal hosszan rábökve a mobiltelefon megmutatja a hivatkozást és rákérdez, hogy mit tegyen vele, a kisebb kijelző miatt a nyilvánvaló hibákat mégis nehezebb felfedezni.
- A gyanús e-maileket jelentse bankjának, szolgáltatójának: minden vállalat szívesen veszi az ilyen típusú támadásokról szóló információkat. Ha kétségei vannak, hívja fel a bankját, szolgáltatóját!
- Mindig tartsa naprakész állapotban szoftvereit, beleértve a böngészőt, a vírusirtó programokat és az operációs rendszert!
Reméljük, ezzel a kis összefoglalóval tudtunk segíteni, hogy ne legyen áldozat az Online térben.